Mese a Lord Howe-szigeti botsáskáról

A Lord Howe-szigeti botsáska a Föld egyik legritkább (és egyben az egyik legtermetesebb) rovarfaja, amit ráadásul nagyjából nyolcvan éven keresztül kihaltnak hittek.

A Fővárosi Állat- és Növénykertbe nemrég érkezett 200 darab ennek az elképesztő történettel rendelkező óriásrovarnak a petéiből, így az európai állatkertek közül elsőként csatlakozhatott a Lord Howe-szigeti botsáska szaporítóprogramjához.

Könyvajánló - Farley Mowat: Ne féljünk a farkastól!

Akit egy kicsit is érdekelnek a farkasok, annak kötelező olvasmány - bár nem mai könyv, a mondanivalója időtlen, ma is megállja a helyét.

A történések helye Kanada északi része. Ide küldi az írót a kanadai kormány, hogy felmérje a 'farkas-problémát', azaz hogy bebizonyítsa, hogy a kanadai rénszarvas-állomány a farkasok túlzott elszaporodása miatt fogott mélyrepülésbe. Erre a célra az író kap egy rakat farkasölő eszközt, egy háromrészes gumicsónak közepét, hét baltát és egyéb apróságokat meg néhány homályosan egyértelmű utasítást a feladatra vonatkozóan, például hogy kutassa fel a farkasokat és tanulmányozza különböző szokásaikat.

Az íróról tudni kell, hogy ő elsősorban biológus és csak másodsorban író. Ez azonban mit sem von le a mű értékéből, sőt, az ember néha elgondolkozik, hogy mi lenne, ha elsősorban lenne író és másodsorban biológus (ha értitek mire gondolok). Én mindenesetre szakadtam a röhögéstől néhány részen, de nem akarom lelőni a poénokat, úgyhogy csak néhány példát említenék amit megtudhatunk a könyvből:

- hogyan tört ki kisebb kormányválság egy Peruból érkező üzenet hatására;

- hogyan tették ki az írót egy befagyott tó jegén minden (maradék) felszerelésével együtt;

- hogy a farkasok olyanok mint az emberek - játszanak, beosztják a munkát, néha még egymást is meglátogatják;

- hogy az emberek mindent megtesznek, hogy a saját felelősségüket ne kelljen elismerni bizonyos kellemetlen események kapcsán.