Könyvajánló - Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Jared Diamond manapság talán a legnépszerűbb író, aki ismeretterjesztő könyvek írásával foglalkozik. Eredetileg élettant tanult, de jártasságot szerzett ornitológiában, antropológiában, geográfiában, evolúcióbiológiában, és nyelvészettel is foglalkozott. Könyvei is igyekeznek minél több tudományterületet összefogni, és a Harmadik csimpánz-ra ez hatványozottan igaz, hiszen az ember származása és szokásai, a könyv fő témája, nem vizsgálható csupán egy-két szempontból.

A Harmadik csimpánz felemelkedése és bukása "korunk teremtéstörténete", ahogy az író nagyon találóan megjegyzi valahol a könyv elején. Azzal nagyjából mindannyian tisztában vagyunk, hogy az élővilágban az állatok közé tartozunk, és az emberszabású majmokkal vagyunk a legközelebbi rokonságban. Az, hogy a gorillához vagy a csimpánzhoz állunk-e közelebb, hosszú ideig vita tárgyát képezte az antropológusok között, mára azonban a molekuláris biológiai módszerek egyértelmű választ adtak: a csimpánz a legközelebbi rokonunk. Mégpedig olyannyira, hogy genetikai anyagunk csupán 1,6%-ban tér el egymástól, ami nagy valószínűséggel csak néhány génnyi eltérést jelent. Szigorúan rendszertani szemszögből nézve ez annyit jelent, hogy a csimpánz és az ember gyakorlatilag ugyanabba a nemzetségbe tartozik...

Manila nemet mond az elefántcsontra

Június 21-én tíz óra harminc perckor a Fülöp-szigetek öt tonna elefántagyart fog megsemmisíteni. Ezzel a Föld első elefántcsont-felhasználó országává válik, mely lemond nemzeti készletéről. Sokak szerint ez a lépés óriási pazarlás, tekintve, hogy az elpusztult állatokat természetesen nem hozza vissza az életbe, öt tonna pedig igen tetemes mennyiség (bár valójában kevesebb, mint a fele az ország tartalékainak, de a többinek rejtélyes módon lába kélt). Én viszont úgy vélem, hogy még ha pazarlás is (ezt mondjuk nem lehet tagadni), attól még hatalmas jelentőségű szimbolikus lépés a kormány részéről.

Minden évben több ezer elefánt esik áldozatul orvvadászoknak, hiszen az elefántcsont iránt egyre nő a kereslet - Kína például most jelentette be, hogy az eddiginél többre tartana igényt.

A National Geographic honlapján olvashattok többet a dologról.