Kis zsiráf a Fővárosi Állatkertben

Május 18-án zsiráfborjú született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A 170 centiméteres "apróság" nemét egyelőre nem tudni, de nemsokára már a látogatók is megnézhetik a kis zsiráfot.

Az állatkertben is lakó Rotschild-zsiráfok veszélyeztetett állatok: természetes élőhelyükön (Uganda, Kenya és Dél-Szudán szavannáin) már csak körülbelül 700, állatkertekben pedig mintegy 450 példány él. Budapesten rendszeresen szaporodnak a zsiráfok: a kis jövevény a huszonnyolcadik zsiráfborjú a fővárosban.

Forrás:
a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja

Rovarfogó növények

Ez a bejegyzés három okból fog most a növényekről szólni:
1. mert eddig még csak egy növényes bejegyzés volt, a nyíregyházi denevérvirágról
2. mert érdekesek
3. nem utolsó sorban azért, mert csütörtökön vizsgázom növényrendszertanból, és van négy rovarfogó növényes tételünk

enyves szegfű

szagos golgotavirág

Először is: miért dönt úgy egy növény, hogy a fotoszintézis mellett húsevésbe kezd? Általában azért, mert a talaj, amin nő, valamilyen tápanyagban (főleg nitrogénben) szegény, és ezt igyekeznek pótolni az elfogott és megemésztett állatokból. Ezen kívül a rovarfogás védekezésképpen is kialakulhat: ilyenkor a növény ragacsos nedvet választ a védeni kívánt felület alá, amibe a rovarok beleragadnak, de emésztőenzimeket általában nem termelnek, így tápanyagként nem hasznosítják az áldozatokat. Erre a jelenségre (amit prokarnivóriának nevezünk) példa az enyves szegfű (Lychnis viscaria) vagy a szagos golgotavirág (Passiflora foetida).

A tényleges húsevők, akik nem csak elkapják, de meg is emésztik az áldozatukat, változatos technikákat dolgoztak a rovarok (és más állatok) elkapására. Vannak, akik ragacsos anyagokkal vadásznak, mások magukba fullasztják a zsákmányt, vagy éppen szó szerint "elkapják" - ki gyorsabban, ki lassabban.

Heti hangya - teknőshangya

Az egyik kedvenc egzotikus hangyafajom a magyarra teknőshangyának fordítható Cephalotes varians.

A képen egy kapuőr funkciót betöltő katona látható. Angol nevüket (turtle ant) jellegzetesen ellaposodó fejtetőjükről kapták.A dolgozók feje természetesen nem ilyen formájú, hiszen ez akadályozná őket az ágakba való szabad be- és kijárásban.

Ennek a hangyafajnak a kolóniái faágakban élnek, és fészküket is ide építik. Ezért van szükség a kapuőrökre is: fejükkel eldugaszolják a fészek bejáratait, és csak a saját kolóniához tartozó dolgozókat engedik be, az idegenek pedig kint tartják. Másik érdekessége, hogy - az ebbe a nembe tartozó fajokhoz hasonlóan - ha lesöprik őket egy fáról, akkor siklórepülés-szerű mozgással érnek érnek földet.

Eredetileg a Bahamákon és Kubában fordul elő, azonban ma már Floridába is behurcolták, valószínűleg farönk-szállítmányokkal együtt.

Források:
Antweb
alexanderwild.com

Tavaszi apróságok a Fővárosi Állatkertben

A hatalmas szenzációt keltő elefántbébi, majd a kis indiai oroszlánok után egy aranyos kis vombat érkezett, valamint egy huculcsikó a Parasztudvarban, egy gyűrűfarkú maki és egy szerecsenmaki kölyök is gazdagítja az Állatkert tavaszi állatszaporulatát :)

Forrás:
Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja