Ha már így lendületben vagyok, írok pár szót az ausztrál hangyákról, a nyár befejezéseképpen.
Szóval, az ausztrál hangya (Nothomyrmeca macrops) állapota az IUCN Vörös Listáján kritikusan veszélyeztetettként ('Critically Endangered') van megjelölve. Talán nem is csoda, hogy ezek a kis lények (amiket más néven dinoszaurusz-hangyaként is emlegetnek) a kihalás szélére kerültek, hiszen élő kövületek, valószínűleg a legprimitívebb ma élő hangyák az egész Földön.
At the edge of existence - Drakula-hangya
Na, ha már egyszer hangyászkodásra adtam a fejem, álljon itt egy hangyás bejegyzés is, hogy lássátok milyen érdekesek tudnak lenni ezek az apróságok is. És hogy összekössük a kellemeset a hasznossal (vagy a hasznost a hasznossal, ahogy tetszik), mindjárt egy kritikusan veszélyeztetett ('Critically Endengered') fajjal kezdem a hangyás bejegyzések sorát.
Ő pedig nem más, mint a Madagaszkár szigetén élő Drakula-hangya (Adetomyrma venatrix). Ezt a különleges fajt először 1994-ben írták le, de nem kaptak különösebb tudományos figyelmet 2001-ig, míg a teljes kolóniát fel nem fedezték. Azóta azonban nem csak különleges viselkedésük, hanem valószínűleg igen ősi felépítésük miatt is sok figyelmet szenteltek nekik.
Ő pedig nem más, mint a Madagaszkár szigetén élő Drakula-hangya (Adetomyrma venatrix). Ezt a különleges fajt először 1994-ben írták le, de nem kaptak különösebb tudományos figyelmet 2001-ig, míg a teljes kolóniát fel nem fedezték. Azóta azonban nem csak különleges viselkedésük, hanem valószínűleg igen ősi felépítésük miatt is sok figyelmet szenteltek nekik.
"Babybumm" a hazai állatkertekben
Az év első felében több hazai állatkertben is sok állatkölyök látott napvilágot. Álljon itt egy kis (kép)válogatás belőlük:
1. Fővárosi Állat- és Növénykert
Tavasz óta a majmok népes táborában a kattáknál, a szerecsenmakiknál, a mókusmajmoknál és a jávai languroknál születtek apróságok. A Parasztudvarban és az állatsimogatóban a hucul lovakat, a kecskéket, a kameruni és a cigája juhokat érte gyermekáldás, míg a szurikátáknak és a prérikutyáknak szinte megszámolhatatlanul sok kölykük született. A Dél-Amerika kifutóban lakó vízidisznók és nagy marák is új kicsinyeket tudhatnak maguk között. A zsiráfok két kisborjúval gyarapodtak, de kicsinyek születtek a sörényes juhoknál és a törbezebuknál is. A madarak között a flamingók, barna és rózsás pelikánok, a tarvarjak, a vörösfülű és a jácintkék ara szaporodtak. Hüllőéknél a víziagámák, a sövényleguánok és a nappali gekkók adtak életet kölykeiknek, de Mérgesházban sok fiatal kígyó is látható.
1. Fővárosi Állat- és Növénykert
Tavasz óta a majmok népes táborában a kattáknál, a szerecsenmakiknál, a mókusmajmoknál és a jávai languroknál születtek apróságok. A Parasztudvarban és az állatsimogatóban a hucul lovakat, a kecskéket, a kameruni és a cigája juhokat érte gyermekáldás, míg a szurikátáknak és a prérikutyáknak szinte megszámolhatatlanul sok kölykük született. A Dél-Amerika kifutóban lakó vízidisznók és nagy marák is új kicsinyeket tudhatnak maguk között. A zsiráfok két kisborjúval gyarapodtak, de kicsinyek születtek a sörényes juhoknál és a törbezebuknál is. A madarak között a flamingók, barna és rózsás pelikánok, a tarvarjak, a vörösfülű és a jácintkék ara szaporodtak. Hüllőéknél a víziagámák, a sövényleguánok és a nappali gekkók adtak életet kölykeiknek, de Mérgesházban sok fiatal kígyó is látható.
Fehér szépség - Hópárduc
No, szóval az év zoológiai szenzációjaként beharangozott hírt itt is megosztanám a néppel: a Szegedi Vadasparkban hópárduc hármasikrek születtek! Tegyük hozzá, hogy májusban, azaz jó két hónappal ezelőtt, tehát a kicsik már túlélték a legkritikusabb időszakot, a látogatók pedig augusztus közepétől láthatják a büszke szülők (Gongga és Gandhi) kölykeit.A hópárduc (Uncia uncia) állatkertekben nem túl gyakori (és a természetben sem, de arról majd később), tenyészprogramját 1976 óta a Helsinki Állatkert vezeti. Mivel kevés a jól szaporodó pár, a tenyésztés is elég nehezen halad, de már 6-700 példány él különböző állatkertekben, ami a kezdeti 160-hoz képest határozott haladást jelent.
Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban látható hópárduc.
Fura állatok III. - Kétéltűek
Nohát, nézzük. Őszintén szólva kétéltűek terén nem voltam eddig annyira otthon, de sokkal könnyebbnek tűnik indokolatlan kétéltűeket találni, mint mondjuk indokolatlan halakat.
Első versenyzőnk a lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis), amit nem túl régen, 2003-ban fedeztek fel Indiában (mivel az év nagy részét 1-4 méter mélyen a föld alatt tölti termeszeket hajkurászva, nem olyan meglepő, hogy ilyen sokáig rejtve maradt). Egy nagyon ősi csoport leszármazottja, élő kövület. Az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetettként ('Endangered') szerepel. További jellegzetessége, hogy nem ugrál, hanem fut (ilyen testalkattal nem csoda...), és brekegés helyett ugat.
IUCN - International Union for Conservation of Nature (Természetvédelmi Világszövetség)
Már annyiszor leírtam, hogy egy-egy állat az IUCN Vörös Listáján xy megjelöléssel szerepel, hogy meg se tudom számolni. az viszont csak most jutott eszembe, hogy esetleg nem mindenkinek egyértelmű, mit is jelent ez.
Tehát, az IUCN - International Union for Conservation of Nature (magyarul: Természetvédelmi Világszövetség) egy 1948-ban, Svájcban (Glandban) alapított első nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, melynek célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások mértékletes használata és az ökológiai rendszerek fenntartása. Ma az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet nemzetközi szinten.
Az IUCN-nek jelenleg több mint 1200 tagja van, ezek között kormányzati ügynökségek és országos, illetve nemzetközi nem kormányzati szervezetek is megtalálhatók.
A szervezet három fő területen fejti ki működését: tudományos kutatások (ennek eredménye például a sokat emlegetett Vörös Lista); megőrzési projektek (conservation projects, sajnos nem tudom, hogyan lehetne jobban fordítani) és a döntések befolyásolása (pl. jogszabályok).
Öt elsőbbségi munkaterületet különböztetnek meg a működési terven belül, ezek:
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntartható energia
- emberi jólét
- zöld gazdaság
Ezek a kategóriák természetesen további témákra oszlanak (pl. környezetvédelmi jog, erdővédelem, tengerek és sarkok, fajok, ecosystem management).
Nemzetközi viszonylatban általában az IUCN által meghatározott természetvédelmi kategóriákat szokták használni, ezek a következők:
- Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület)
- Wilderness Area (vadon)
- National Park (nemzeti park)
- Natural Monument (emlékpark)
- Habitat/ Species Management Area (különleges élőhely)
- Protected Landscape/ Seascape (védett táj, tájvédelmi körzet)
- Managed Resource Protected Area (védett rezervátum)
És akkor még pár szó a híres Vörös Listáról (Red List).
A tudomány által több mint egymillió állat- és növényfajokat szakértők kategorizálják különböző veszélyeztetettségi csoportokba. Az ismert élőlényeknek, kb az 1%-a van kategorizálva, nagyon sokról például nincs elég adat sem a besoroláshoz, de a helyzet így is elég aggasztó: a besorolt fajoknak több mint 30%-a valamelyik veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Nézzük a kategóriákat. Először is vannak ugye a kiértékelt és nem kiértékelt fajok, ez utóbbiak nyilvánvalóan nincsenek besorolva sem, de a kiértékelt fajoknak sem mindegyikéről van elegendő adat a kategóriába soroláshoz. Nézzük tehát, hogy mi a helyzet, ha egy kiértékelt fajról elegendő információ áll rendelkezésre.
1. kevésbé aggasztó/ nem fenyegetett (Least Concern, LC) kategória: azok az élőlények tartoznak ide, melyeknek a helyzete stabil, nem fenyegeti őket közvetlen veszély. Ilyen például a házi egér, a zsiráf, a császárpingvin vagy a pávián. Meg persze az ember.
2. fenyegetettség közeli/ mérsékelten fenyegetett (Near Threatened, NT) kategória: jelenleg kihalással nem fenyegetettek, de a határán vannak, tehát egy-egy rosszabb év, és csúsznak a veszélyeztetett kategóriába... Ilyen például: amerikai bölény, okapi, fehér orrszarvú, narvál.
A veszélyeztetett állatokat három külön kategóriába sorolják:
3. sebezhető (Vulnerable, VU) kategória: ezeket a fajokat külső beavatkozás nélkül kihalás fenyegeti az élőhelyükön. Ezt különböző kritériumok alapján lehet eldönteni, ha bármelyik teljesül közülük, a faj ebbe a kategóriába tartozik. A kritériumok: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 10.000 szaporodóképes egyed, kihalási esély a természetes élőhelye minimum 10 % az elkövetkező száz évben (részletesebben itt). ilyen fajok például: afrikai elefánt, gepárd, jegesmedve, víziló, ködfoltos párduc, mandrill, ciprusi cédrus, Ilex palawanica.
4. veszélyeztetett (Endangered, EN) kategória: kihalási esélyük a természetes élőhelyen nagy, beavatkozás nélkül súlyosan veszélyeztetetté válnak (következő kategória). Szintén kritériumok alapján lehet eldönteni: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 2500 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 20 % az esélye a kihalásnak elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen faj például: kékbálna, ázsiai elefánt, borneói orángután, törpe víziló, ázsiai oroszlán, perzsa leopárd, tajvani áltiszafa, ginkgo, .
5. súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategória: természetes élőhelyen való kihalásuk veszélye kimagaslóan nagy, azonnal beavatkozás nélkül kihalnak. Szintén kritériumok alapján történik a besorolás: egyedszám-csökkenés, nagyon kicsit földrajzi elterjedés, kevesebb mint 250 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 50 % a kihalási esély az elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen fajok például: ibériai hiúz, etióp farkas, hegyi gorilla, kakapo, vörös farkas, kaliforniai kondor, Bermuda-boróka, Morris-csillagvirág.
A kihalt állatok további két csoportra oszthatók:
6. vadon kihalt (Extinct in the Wild, EW) kategória: a név magáért beszél. Ezek a fajok természetes élőhelyükön kihaltak, ám fogságban vagy háziasítva még élnek példányaik. Ilyen fajok például: hawaii varjú, berber oroszlán, Wyoming-varangy, Euphorbia mayurnathii, Encephalartos relictus.
7. kihalt (Extinct, EX): már sem a természetben, sem fogságban nem élnek példányai. Ilyen fajok például a dinoszauruszok (nahát), kaszpi tigris, vándorgalamb, dodó, gyapjas orrszarvú, Lepidodendrales, Calamophytales (oké, ezek karbonkori növények, úgyhogy csak félig ér, de most hirtelen nem találtam jobbat).
(meg lehet kövezni amiért több állatos példát hoztam, de növényeket főleg latin nevekkel találtam, és mint a többség, az állatokat én is jobban ismerem, de majd valahogy igyekszem pótolni ezt az eltolódást)
Források:
IUCN hivatalos honlapja
IUCN Vörös Lista hivatalos honlapja
angol Wikipédia
magyar Wikipédia (oldalt a veszélyeztetett fajok listái)
Tehát, az IUCN - International Union for Conservation of Nature (magyarul: Természetvédelmi Világszövetség) egy 1948-ban, Svájcban (Glandban) alapított első nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, melynek célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások mértékletes használata és az ökológiai rendszerek fenntartása. Ma az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet nemzetközi szinten.
A szervezet három fő területen fejti ki működését: tudományos kutatások (ennek eredménye például a sokat emlegetett Vörös Lista); megőrzési projektek (conservation projects, sajnos nem tudom, hogyan lehetne jobban fordítani) és a döntések befolyásolása (pl. jogszabályok).
Öt elsőbbségi munkaterületet különböztetnek meg a működési terven belül, ezek:
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntartható energia
- emberi jólét
- zöld gazdaság
Ezek a kategóriák természetesen további témákra oszlanak (pl. környezetvédelmi jog, erdővédelem, tengerek és sarkok, fajok, ecosystem management).
Nemzetközi viszonylatban általában az IUCN által meghatározott természetvédelmi kategóriákat szokták használni, ezek a következők:
- Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület)
- Wilderness Area (vadon)
- National Park (nemzeti park)
- Natural Monument (emlékpark)
- Habitat/ Species Management Area (különleges élőhely)
- Protected Landscape/ Seascape (védett táj, tájvédelmi körzet)
- Managed Resource Protected Area (védett rezervátum)
A tudomány által több mint egymillió állat- és növényfajokat szakértők kategorizálják különböző veszélyeztetettségi csoportokba. Az ismert élőlényeknek, kb az 1%-a van kategorizálva, nagyon sokról például nincs elég adat sem a besoroláshoz, de a helyzet így is elég aggasztó: a besorolt fajoknak több mint 30%-a valamelyik veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Nézzük a kategóriákat. Először is vannak ugye a kiértékelt és nem kiértékelt fajok, ez utóbbiak nyilvánvalóan nincsenek besorolva sem, de a kiértékelt fajoknak sem mindegyikéről van elegendő adat a kategóriába soroláshoz. Nézzük tehát, hogy mi a helyzet, ha egy kiértékelt fajról elegendő információ áll rendelkezésre.
1. kevésbé aggasztó/ nem fenyegetett (Least Concern, LC) kategória: azok az élőlények tartoznak ide, melyeknek a helyzete stabil, nem fenyegeti őket közvetlen veszély. Ilyen például a házi egér, a zsiráf, a császárpingvin vagy a pávián. Meg persze az ember.
2. fenyegetettség közeli/ mérsékelten fenyegetett (Near Threatened, NT) kategória: jelenleg kihalással nem fenyegetettek, de a határán vannak, tehát egy-egy rosszabb év, és csúsznak a veszélyeztetett kategóriába... Ilyen például: amerikai bölény, okapi, fehér orrszarvú, narvál.
A veszélyeztetett állatokat három külön kategóriába sorolják:
3. sebezhető (Vulnerable, VU) kategória: ezeket a fajokat külső beavatkozás nélkül kihalás fenyegeti az élőhelyükön. Ezt különböző kritériumok alapján lehet eldönteni, ha bármelyik teljesül közülük, a faj ebbe a kategóriába tartozik. A kritériumok: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 10.000 szaporodóképes egyed, kihalási esély a természetes élőhelye minimum 10 % az elkövetkező száz évben (részletesebben itt). ilyen fajok például: afrikai elefánt, gepárd, jegesmedve, víziló, ködfoltos párduc, mandrill, ciprusi cédrus, Ilex palawanica.
 |
| a Vörös Lista beosztása |
4. veszélyeztetett (Endangered, EN) kategória: kihalási esélyük a természetes élőhelyen nagy, beavatkozás nélkül súlyosan veszélyeztetetté válnak (következő kategória). Szintén kritériumok alapján lehet eldönteni: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 2500 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 20 % az esélye a kihalásnak elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen faj például: kékbálna, ázsiai elefánt, borneói orángután, törpe víziló, ázsiai oroszlán, perzsa leopárd, tajvani áltiszafa, ginkgo, .
5. súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategória: természetes élőhelyen való kihalásuk veszélye kimagaslóan nagy, azonnal beavatkozás nélkül kihalnak. Szintén kritériumok alapján történik a besorolás: egyedszám-csökkenés, nagyon kicsit földrajzi elterjedés, kevesebb mint 250 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 50 % a kihalási esély az elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen fajok például: ibériai hiúz, etióp farkas, hegyi gorilla, kakapo, vörös farkas, kaliforniai kondor, Bermuda-boróka, Morris-csillagvirág.
A kihalt állatok további két csoportra oszthatók:
 |
| 2011-es statisztika a veszélyeztetett fajokról |
7. kihalt (Extinct, EX): már sem a természetben, sem fogságban nem élnek példányai. Ilyen fajok például a dinoszauruszok (nahát), kaszpi tigris, vándorgalamb, dodó, gyapjas orrszarvú, Lepidodendrales, Calamophytales (oké, ezek karbonkori növények, úgyhogy csak félig ér, de most hirtelen nem találtam jobbat).
(meg lehet kövezni amiért több állatos példát hoztam, de növényeket főleg latin nevekkel találtam, és mint a többség, az állatokat én is jobban ismerem, de majd valahogy igyekszem pótolni ezt az eltolódást)
Források:
IUCN hivatalos honlapja
IUCN Vörös Lista hivatalos honlapja
angol Wikipédia
magyar Wikipédia (oldalt a veszélyeztetett fajok listái)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)