Trópusi pillangók

Sajnálom, hogy ennyire hanyagolnom kell ezt a blogot, de egyszerűen nincs időm frissíteni :(
Mindenesetre a blog közelgő első szülinapjára összekerestem pár szemvidító képet néhány színpomás trópusi pillangóról. Nézegessétek!

Siproeta stelenes

Papilio rumanzovia, Ázsia

CITES

Csak hogy jelezzem: életben vagyok még, és a blogról se feledkeztem el (csak nincs időm írni), összedobtam egy rövid kis bejegyzést a CITES-ről.
(mellesleg közben a Kis antilopkalauz második részét igyekszem írni, elég lassan haladok)

A CITES-t (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Flora and Fauna), leánykori nevén a Washingtoni Egyezményt 1973 márciusában kötötték Washingtonban. Magyarország 1985-ben írta alá az egyezményt, betartásáért hazánkban jelenleg a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala felelős.

De miért is van szükség rá?

At the edge of existence - ausztrál hangya

Ha már így lendületben vagyok, írok pár szót az ausztrál hangyákról, a nyár befejezéseképpen.

Szóval, az ausztrál hangya (Nothomyrmeca macrops) állapota az IUCN Vörös Listáján kritikusan veszélyeztetettként ('Critically Endangered') van megjelölve. Talán nem is csoda, hogy ezek a kis lények (amiket más néven dinoszaurusz-hangyaként is emlegetnek) a kihalás szélére kerültek, hiszen élő kövületek, valószínűleg a legprimitívebb ma élő hangyák az egész Földön.

Két új állattal bővül a Fura állatok - kétéltűek bejegyzés!

At the edge of existence - Drakula-hangya

Na, ha már egyszer hangyászkodásra adtam a fejem, álljon itt egy hangyás bejegyzés is, hogy lássátok milyen érdekesek tudnak lenni ezek az apróságok is. És hogy összekössük a kellemeset a hasznossal (vagy a hasznost a hasznossal, ahogy tetszik), mindjárt egy kritikusan veszélyeztetett ('Critically Endengered') fajjal kezdem a hangyás bejegyzések sorát.

Ő pedig nem más, mint a Madagaszkár szigetén élő Drakula-hangya (Adetomyrma venatrix). Ezt a különleges fajt először 1994-ben írták le, de nem kaptak különösebb tudományos figyelmet 2001-ig, míg a teljes kolóniát fel nem fedezték. Azóta azonban nem csak különleges viselkedésük, hanem valószínűleg igen ősi felépítésük miatt is sok figyelmet szenteltek nekik.

"Babybumm" a hazai állatkertekben

Az év első felében több hazai állatkertben is sok állatkölyök látott napvilágot. Álljon itt egy kis (kép)válogatás belőlük:

1. Fővárosi Állat- és Növénykert
Tavasz óta a majmok népes táborában a kattáknál, a szerecsenmakiknál, a mókusmajmoknál és a jávai languroknál születtek apróságok. A Parasztudvarban és az állatsimogatóban a hucul lovakat, a kecskéket, a kameruni és a cigája juhokat érte gyermekáldás, míg a szurikátáknak és a prérikutyáknak szinte megszámolhatatlanul sok kölykük született. A Dél-Amerika kifutóban lakó vízidisznók és nagy marák is új kicsinyeket tudhatnak maguk között. A zsiráfok két kisborjúval gyarapodtak, de kicsinyek születtek a sörényes juhoknál és a törbezebuknál is. A madarak között a flamingók, barna és rózsás pelikánok, a tarvarjak, a vörösfülű és a jácintkék ara szaporodtak. Hüllőéknél a víziagámák, a sövényleguánok és a nappali gekkók adtak életet kölykeiknek, de Mérgesházban sok fiatal kígyó is látható.

Fehér szépség - Hópárduc

No, szóval az év zoológiai szenzációjaként beharangozott hírt itt is megosztanám a néppel: a Szegedi Vadasparkban hópárduc hármasikrek születtek! Tegyük hozzá, hogy májusban, azaz jó két hónappal ezelőtt, tehát a kicsik már túlélték a legkritikusabb időszakot, a látogatók pedig augusztus közepétől láthatják a büszke szülők (Gongga és Gandhi) kölykeit.
A hópárduc (Uncia uncia) állatkertekben nem túl gyakori (és a természetben sem, de arról majd később), tenyészprogramját 1976 óta a Helsinki Állatkert vezeti. Mivel kevés a jól szaporodó pár, a tenyésztés is elég nehezen halad, de már 6-700 példány él különböző állatkertekben, ami a kezdeti 160-hoz képest határozott haladást jelent.
Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a Veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban látható hópárduc.