A Főváros Állat- és Növénykert sztárja a novemberben érkezett vombat-pár, Molly és Wally. A kedves látogatóknak éppen csak ki nem szúrja a szemét a nagy fekete-sárga, vombatot ábrázoló tábla, amikor belép a főbejáraton. Azoknak, akik csak a vombat miatt mennek az Állatkertbe, nem kell sokat keresgélniük, hiszen nagyjából tíz-húsz méterenként tudtunkra adja egy tábla, hogy merre és mennyit kell menni a vombatokig.
Aki viszont csak emiatt megy az Állatkertbe, igencsak pórul járhat - a vombatok ugyanis általában alszanak napközben. Legalábbis amikor én ott voltam, aludtak, de az összes ismerősöm, aki elment megnézni őket, is ezt állította...
Na de mit is tudunk a vombatról?
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a csupaszorrú, másnéven a közönséges vombatot nézhetjük meg. Ez a faj Ausztráliában és Tasmániában él, kevésbé veszélyeztetett, mint szőrösorrú rokonai (az
IUCN Vörös Listáján helyzete kevésbé aggasztóként - '
Least Concern' - van megjelölve).
Sajnos érdekességeket nem igazán találtam róla, úgyhogy kénytelenek vagytok a száraz tényekkel beérni: a hím vombat kb. egy méteresre és 30 kg-osra nő meg, a nőstény valamivel kisebb. Növényevők, főleg különböző füveket és gyökereket esznek, éjszakánként akár több kilométert is bejárhatnak élelem után kutatva.
A csupaszorrú vombatok az erdős területeket részesítik előnyben, hegyekben és felföldeken is megtalálhatók. Hosszú, akár 20 méter hosszú üregeket, sőt, üregrendszereket is vájnak maguknak.
A vombat csökönyös állat (tudjátok, mint a szamár), bár nem túl fürge, mozgása viszonylag lassú és vontatott, de ha egyszer elhatároz valamit, akkor nehéz eltánorítani a céljától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése