Fura állatok III. - Kétéltűek
Nohát, nézzük. Őszintén szólva kétéltűek terén nem voltam eddig annyira otthon, de sokkal könnyebbnek tűnik indokolatlan kétéltűeket találni, mint mondjuk indokolatlan halakat.
Első versenyzőnk a lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis), amit nem túl régen, 2003-ban fedeztek fel Indiában (mivel az év nagy részét 1-4 méter mélyen a föld alatt tölti termeszeket hajkurászva, nem olyan meglepő, hogy ilyen sokáig rejtve maradt). Egy nagyon ősi csoport leszármazottja, élő kövület. Az IUCN Vörös Listáján veszélyeztetettként ('Endangered') szerepel. További jellegzetessége, hogy nem ugrál, hanem fut (ilyen testalkattal nem csoda...), és brekegés helyett ugat.
IUCN - International Union for Conservation of Nature (Természetvédelmi Világszövetség)
Már annyiszor leírtam, hogy egy-egy állat az IUCN Vörös Listáján xy megjelöléssel szerepel, hogy meg se tudom számolni. az viszont csak most jutott eszembe, hogy esetleg nem mindenkinek egyértelmű, mit is jelent ez.
Tehát, az IUCN - International Union for Conservation of Nature (magyarul: Természetvédelmi Világszövetség) egy 1948-ban, Svájcban (Glandban) alapított első nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, melynek célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások mértékletes használata és az ökológiai rendszerek fenntartása. Ma az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet nemzetközi szinten.
Az IUCN-nek jelenleg több mint 1200 tagja van, ezek között kormányzati ügynökségek és országos, illetve nemzetközi nem kormányzati szervezetek is megtalálhatók.
A szervezet három fő területen fejti ki működését: tudományos kutatások (ennek eredménye például a sokat emlegetett Vörös Lista); megőrzési projektek (conservation projects, sajnos nem tudom, hogyan lehetne jobban fordítani) és a döntések befolyásolása (pl. jogszabályok).
Öt elsőbbségi munkaterületet különböztetnek meg a működési terven belül, ezek:
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntartható energia
- emberi jólét
- zöld gazdaság
Ezek a kategóriák természetesen további témákra oszlanak (pl. környezetvédelmi jog, erdővédelem, tengerek és sarkok, fajok, ecosystem management).
Nemzetközi viszonylatban általában az IUCN által meghatározott természetvédelmi kategóriákat szokták használni, ezek a következők:
- Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület)
- Wilderness Area (vadon)
- National Park (nemzeti park)
- Natural Monument (emlékpark)
- Habitat/ Species Management Area (különleges élőhely)
- Protected Landscape/ Seascape (védett táj, tájvédelmi körzet)
- Managed Resource Protected Area (védett rezervátum)
És akkor még pár szó a híres Vörös Listáról (Red List).
A tudomány által több mint egymillió állat- és növényfajokat szakértők kategorizálják különböző veszélyeztetettségi csoportokba. Az ismert élőlényeknek, kb az 1%-a van kategorizálva, nagyon sokról például nincs elég adat sem a besoroláshoz, de a helyzet így is elég aggasztó: a besorolt fajoknak több mint 30%-a valamelyik veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Nézzük a kategóriákat. Először is vannak ugye a kiértékelt és nem kiértékelt fajok, ez utóbbiak nyilvánvalóan nincsenek besorolva sem, de a kiértékelt fajoknak sem mindegyikéről van elegendő adat a kategóriába soroláshoz. Nézzük tehát, hogy mi a helyzet, ha egy kiértékelt fajról elegendő információ áll rendelkezésre.
1. kevésbé aggasztó/ nem fenyegetett (Least Concern, LC) kategória: azok az élőlények tartoznak ide, melyeknek a helyzete stabil, nem fenyegeti őket közvetlen veszély. Ilyen például a házi egér, a zsiráf, a császárpingvin vagy a pávián. Meg persze az ember.
2. fenyegetettség közeli/ mérsékelten fenyegetett (Near Threatened, NT) kategória: jelenleg kihalással nem fenyegetettek, de a határán vannak, tehát egy-egy rosszabb év, és csúsznak a veszélyeztetett kategóriába... Ilyen például: amerikai bölény, okapi, fehér orrszarvú, narvál.
A veszélyeztetett állatokat három külön kategóriába sorolják:
3. sebezhető (Vulnerable, VU) kategória: ezeket a fajokat külső beavatkozás nélkül kihalás fenyegeti az élőhelyükön. Ezt különböző kritériumok alapján lehet eldönteni, ha bármelyik teljesül közülük, a faj ebbe a kategóriába tartozik. A kritériumok: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 10.000 szaporodóképes egyed, kihalási esély a természetes élőhelye minimum 10 % az elkövetkező száz évben (részletesebben itt). ilyen fajok például: afrikai elefánt, gepárd, jegesmedve, víziló, ködfoltos párduc, mandrill, ciprusi cédrus, Ilex palawanica.
4. veszélyeztetett (Endangered, EN) kategória: kihalási esélyük a természetes élőhelyen nagy, beavatkozás nélkül súlyosan veszélyeztetetté válnak (következő kategória). Szintén kritériumok alapján lehet eldönteni: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 2500 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 20 % az esélye a kihalásnak elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen faj például: kékbálna, ázsiai elefánt, borneói orángután, törpe víziló, ázsiai oroszlán, perzsa leopárd, tajvani áltiszafa, ginkgo, .
5. súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategória: természetes élőhelyen való kihalásuk veszélye kimagaslóan nagy, azonnal beavatkozás nélkül kihalnak. Szintén kritériumok alapján történik a besorolás: egyedszám-csökkenés, nagyon kicsit földrajzi elterjedés, kevesebb mint 250 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 50 % a kihalási esély az elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen fajok például: ibériai hiúz, etióp farkas, hegyi gorilla, kakapo, vörös farkas, kaliforniai kondor, Bermuda-boróka, Morris-csillagvirág.
A kihalt állatok további két csoportra oszthatók:
6. vadon kihalt (Extinct in the Wild, EW) kategória: a név magáért beszél. Ezek a fajok természetes élőhelyükön kihaltak, ám fogságban vagy háziasítva még élnek példányaik. Ilyen fajok például: hawaii varjú, berber oroszlán, Wyoming-varangy, Euphorbia mayurnathii, Encephalartos relictus.
7. kihalt (Extinct, EX): már sem a természetben, sem fogságban nem élnek példányai. Ilyen fajok például a dinoszauruszok (nahát), kaszpi tigris, vándorgalamb, dodó, gyapjas orrszarvú, Lepidodendrales, Calamophytales (oké, ezek karbonkori növények, úgyhogy csak félig ér, de most hirtelen nem találtam jobbat).
(meg lehet kövezni amiért több állatos példát hoztam, de növényeket főleg latin nevekkel találtam, és mint a többség, az állatokat én is jobban ismerem, de majd valahogy igyekszem pótolni ezt az eltolódást)
Források:
IUCN hivatalos honlapja
IUCN Vörös Lista hivatalos honlapja
angol Wikipédia
magyar Wikipédia (oldalt a veszélyeztetett fajok listái)
Tehát, az IUCN - International Union for Conservation of Nature (magyarul: Természetvédelmi Világszövetség) egy 1948-ban, Svájcban (Glandban) alapított első nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, melynek célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások mértékletes használata és az ökológiai rendszerek fenntartása. Ma az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet nemzetközi szinten.
A szervezet három fő területen fejti ki működését: tudományos kutatások (ennek eredménye például a sokat emlegetett Vörös Lista); megőrzési projektek (conservation projects, sajnos nem tudom, hogyan lehetne jobban fordítani) és a döntések befolyásolása (pl. jogszabályok).
Öt elsőbbségi munkaterületet különböztetnek meg a működési terven belül, ezek:
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntartható energia
- emberi jólét
- zöld gazdaság
Ezek a kategóriák természetesen további témákra oszlanak (pl. környezetvédelmi jog, erdővédelem, tengerek és sarkok, fajok, ecosystem management).
Nemzetközi viszonylatban általában az IUCN által meghatározott természetvédelmi kategóriákat szokták használni, ezek a következők:
- Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület)
- Wilderness Area (vadon)
- National Park (nemzeti park)
- Natural Monument (emlékpark)
- Habitat/ Species Management Area (különleges élőhely)
- Protected Landscape/ Seascape (védett táj, tájvédelmi körzet)
- Managed Resource Protected Area (védett rezervátum)
A tudomány által több mint egymillió állat- és növényfajokat szakértők kategorizálják különböző veszélyeztetettségi csoportokba. Az ismert élőlényeknek, kb az 1%-a van kategorizálva, nagyon sokról például nincs elég adat sem a besoroláshoz, de a helyzet így is elég aggasztó: a besorolt fajoknak több mint 30%-a valamelyik veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Nézzük a kategóriákat. Először is vannak ugye a kiértékelt és nem kiértékelt fajok, ez utóbbiak nyilvánvalóan nincsenek besorolva sem, de a kiértékelt fajoknak sem mindegyikéről van elegendő adat a kategóriába soroláshoz. Nézzük tehát, hogy mi a helyzet, ha egy kiértékelt fajról elegendő információ áll rendelkezésre.
1. kevésbé aggasztó/ nem fenyegetett (Least Concern, LC) kategória: azok az élőlények tartoznak ide, melyeknek a helyzete stabil, nem fenyegeti őket közvetlen veszély. Ilyen például a házi egér, a zsiráf, a császárpingvin vagy a pávián. Meg persze az ember.
2. fenyegetettség közeli/ mérsékelten fenyegetett (Near Threatened, NT) kategória: jelenleg kihalással nem fenyegetettek, de a határán vannak, tehát egy-egy rosszabb év, és csúsznak a veszélyeztetett kategóriába... Ilyen például: amerikai bölény, okapi, fehér orrszarvú, narvál.
A veszélyeztetett állatokat három külön kategóriába sorolják:
3. sebezhető (Vulnerable, VU) kategória: ezeket a fajokat külső beavatkozás nélkül kihalás fenyegeti az élőhelyükön. Ezt különböző kritériumok alapján lehet eldönteni, ha bármelyik teljesül közülük, a faj ebbe a kategóriába tartozik. A kritériumok: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 10.000 szaporodóképes egyed, kihalási esély a természetes élőhelye minimum 10 % az elkövetkező száz évben (részletesebben itt). ilyen fajok például: afrikai elefánt, gepárd, jegesmedve, víziló, ködfoltos párduc, mandrill, ciprusi cédrus, Ilex palawanica.
 |
| a Vörös Lista beosztása |
4. veszélyeztetett (Endangered, EN) kategória: kihalási esélyük a természetes élőhelyen nagy, beavatkozás nélkül súlyosan veszélyeztetetté válnak (következő kategória). Szintén kritériumok alapján lehet eldönteni: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 2500 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 20 % az esélye a kihalásnak elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen faj például: kékbálna, ázsiai elefánt, borneói orángután, törpe víziló, ázsiai oroszlán, perzsa leopárd, tajvani áltiszafa, ginkgo, .
5. súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategória: természetes élőhelyen való kihalásuk veszélye kimagaslóan nagy, azonnal beavatkozás nélkül kihalnak. Szintén kritériumok alapján történik a besorolás: egyedszám-csökkenés, nagyon kicsit földrajzi elterjedés, kevesebb mint 250 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 50 % a kihalási esély az elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen fajok például: ibériai hiúz, etióp farkas, hegyi gorilla, kakapo, vörös farkas, kaliforniai kondor, Bermuda-boróka, Morris-csillagvirág.
A kihalt állatok további két csoportra oszthatók:
 |
| 2011-es statisztika a veszélyeztetett fajokról |
7. kihalt (Extinct, EX): már sem a természetben, sem fogságban nem élnek példányai. Ilyen fajok például a dinoszauruszok (nahát), kaszpi tigris, vándorgalamb, dodó, gyapjas orrszarvú, Lepidodendrales, Calamophytales (oké, ezek karbonkori növények, úgyhogy csak félig ér, de most hirtelen nem találtam jobbat).
(meg lehet kövezni amiért több állatos példát hoztam, de növényeket főleg latin nevekkel találtam, és mint a többség, az állatokat én is jobban ismerem, de majd valahogy igyekszem pótolni ezt az eltolódást)
Források:
IUCN hivatalos honlapja
IUCN Vörös Lista hivatalos honlapja
angol Wikipédia
magyar Wikipédia (oldalt a veszélyeztetett fajok listái)
A csupasz turkálókról
Nos, ki hallott már a csupasz turkálókról? Kicsi, ronda, szőrtelen állatok (akár a fura állatok listára is felkerülhet), amik a föld alatt élnek (erre utal angol nevük, a naked mole rat is), ergo szemük se nagyon van, vagy legalább is nem látnak vele túl jól. Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nemrég megnyílt Varázshegyben, illetve a szegedi Vadasparkban láthatók ezek a kis állatok, ez utóbbi helyen egyébként hazánkban először kölykök is születtek (igaz, csak egy maradt életben az újszülöttek közül, de ne legyünk telhetetlenek).Az IUCN Vörös Listáján helyzetük kevésbé aggasztóként (Least Concern) van megjelölve.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)