Tehát, az IUCN - International Union for Conservation of Nature (magyarul: Természetvédelmi Világszövetség) egy 1948-ban, Svájcban (Glandban) alapított első nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, melynek célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások mértékletes használata és az ökológiai rendszerek fenntartása. Ma az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet nemzetközi szinten.
A szervezet három fő területen fejti ki működését: tudományos kutatások (ennek eredménye például a sokat emlegetett Vörös Lista); megőrzési projektek (conservation projects, sajnos nem tudom, hogyan lehetne jobban fordítani) és a döntések befolyásolása (pl. jogszabályok).
Öt elsőbbségi munkaterületet különböztetnek meg a működési terven belül, ezek:
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntartható energia
- emberi jólét
- zöld gazdaság
Ezek a kategóriák természetesen további témákra oszlanak (pl. környezetvédelmi jog, erdővédelem, tengerek és sarkok, fajok, ecosystem management).
Nemzetközi viszonylatban általában az IUCN által meghatározott természetvédelmi kategóriákat szokták használni, ezek a következők:
- Strict Nature Reserve (szigorúan védett terület)
- Wilderness Area (vadon)
- National Park (nemzeti park)
- Natural Monument (emlékpark)
- Habitat/ Species Management Area (különleges élőhely)
- Protected Landscape/ Seascape (védett táj, tájvédelmi körzet)
- Managed Resource Protected Area (védett rezervátum)
A tudomány által több mint egymillió állat- és növényfajokat szakértők kategorizálják különböző veszélyeztetettségi csoportokba. Az ismert élőlényeknek, kb az 1%-a van kategorizálva, nagyon sokról például nincs elég adat sem a besoroláshoz, de a helyzet így is elég aggasztó: a besorolt fajoknak több mint 30%-a valamelyik veszélyeztetett kategóriába tartozik.
Nézzük a kategóriákat. Először is vannak ugye a kiértékelt és nem kiértékelt fajok, ez utóbbiak nyilvánvalóan nincsenek besorolva sem, de a kiértékelt fajoknak sem mindegyikéről van elegendő adat a kategóriába soroláshoz. Nézzük tehát, hogy mi a helyzet, ha egy kiértékelt fajról elegendő információ áll rendelkezésre.
1. kevésbé aggasztó/ nem fenyegetett (Least Concern, LC) kategória: azok az élőlények tartoznak ide, melyeknek a helyzete stabil, nem fenyegeti őket közvetlen veszély. Ilyen például a házi egér, a zsiráf, a császárpingvin vagy a pávián. Meg persze az ember.
2. fenyegetettség közeli/ mérsékelten fenyegetett (Near Threatened, NT) kategória: jelenleg kihalással nem fenyegetettek, de a határán vannak, tehát egy-egy rosszabb év, és csúsznak a veszélyeztetett kategóriába... Ilyen például: amerikai bölény, okapi, fehér orrszarvú, narvál.
A veszélyeztetett állatokat három külön kategóriába sorolják:
3. sebezhető (Vulnerable, VU) kategória: ezeket a fajokat külső beavatkozás nélkül kihalás fenyegeti az élőhelyükön. Ezt különböző kritériumok alapján lehet eldönteni, ha bármelyik teljesül közülük, a faj ebbe a kategóriába tartozik. A kritériumok: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 10.000 szaporodóképes egyed, kihalási esély a természetes élőhelye minimum 10 % az elkövetkező száz évben (részletesebben itt). ilyen fajok például: afrikai elefánt, gepárd, jegesmedve, víziló, ködfoltos párduc, mandrill, ciprusi cédrus, Ilex palawanica.
 |
| a Vörös Lista beosztása |
4. veszélyeztetett (Endangered, EN) kategória: kihalási esélyük a természetes élőhelyen nagy, beavatkozás nélkül súlyosan veszélyeztetetté válnak (következő kategória). Szintén kritériumok alapján lehet eldönteni: egyedszám-csökkenés, kis földrajzi elterjedés, kevesebb mint 2500 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 20 % az esélye a kihalásnak elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen faj például: kékbálna, ázsiai elefánt, borneói orángután, törpe víziló, ázsiai oroszlán, perzsa leopárd, tajvani áltiszafa, ginkgo, .
5. súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategória: természetes élőhelyen való kihalásuk veszélye kimagaslóan nagy, azonnal beavatkozás nélkül kihalnak. Szintén kritériumok alapján történik a besorolás: egyedszám-csökkenés, nagyon kicsit földrajzi elterjedés, kevesebb mint 250 szaporodóképes egyed, az előrejelzések szerint több mint 50 % a kihalási esély az elkövetkező 100 évben (részletesebben itt). Ilyen fajok például: ibériai hiúz, etióp farkas, hegyi gorilla, kakapo, vörös farkas, kaliforniai kondor, Bermuda-boróka, Morris-csillagvirág.
A kihalt állatok további két csoportra oszthatók:
 |
| 2011-es statisztika a veszélyeztetett fajokról |
7. kihalt (Extinct, EX): már sem a természetben, sem fogságban nem élnek példányai. Ilyen fajok például a dinoszauruszok (nahát), kaszpi tigris, vándorgalamb, dodó, gyapjas orrszarvú, Lepidodendrales, Calamophytales (oké, ezek karbonkori növények, úgyhogy csak félig ér, de most hirtelen nem találtam jobbat).
(meg lehet kövezni amiért több állatos példát hoztam, de növényeket főleg latin nevekkel találtam, és mint a többség, az állatokat én is jobban ismerem, de majd valahogy igyekszem pótolni ezt az eltolódást)
Források:
IUCN hivatalos honlapja
IUCN Vörös Lista hivatalos honlapja
angol Wikipédia
magyar Wikipédia (oldalt a veszélyeztetett fajok listái)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése