Fura állatok IV. - Hüllők

A halak és a kétéltűek után jöjjenek a hüllők a Fura állatok sorozatban! Hogy őszinte legyek, itt egy kicsit meg kell erőltetni a fantáziámat, mert hüllő-téren nem igazán vagyok otthon, de azért sikerült összeszednem pár érdekességet :)

Kezdjük a tüskés békagyíkkal (Phrynosoma cornutum). Észak-Amerika meleg, száraz vagy félszáraz élőhelyein (sivatagokban, sztyeppéken) élő, igencsak lapos és tüskés teremtmény. Különlegessége, hogy ha fenyegetik, vérsugarat lő a szeméből körülbelül másfél méter távolságra, amit még irányítani is tud. A nemnek még legalább három másik faja is képes erre, sőt, van, amelyik még a szájából is képes vért fecskendezni. Egyébként amellett, hogy megriasztja az üldözőt, a vér kutyafélék számára kellemetlen vegyületeket is tartalmaz.


Igen, ez egy "repülő" kígyó a képen, méghozzá egy paradicsom repülő kígyó (Chrysopelea paradisi, a magyar névtükörfordítás). Ez a dél-kelet-ázsiai kígyófaj természetesen nem tud úgy repülni, mint a madarak vagy a denevérek, inkább a repülőmókushoz hasonlóan siklik a fák között, miközben a képen is látható módon kilapítja a testét (azt ne kérdezzétek, hogy mi történik a belső szerveivel, fogalmam sincs). Itt megnézhettek egy videót, arról, hogy is néz ki ez élőben!



Következő versenyző a kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis). Neve kicsit megtévesztő, mert nem csak Kínában őshonos, hanem Oroszországban is, de ezt elnézzük neki. Ázsiában hatalmas mennyiségben szaporítják, de Magyarországon is egyre kedveltebb hobbiállat, és több állatkertben is találkozhatunk vele. A bőrszerűen lágy héjon kívül szerintem még érdekes a disznószerű orra is.



Bár a kaméleonok egyre népszerűbb jószágok, azért ha jobban belegondolunk, ők is meglehetősen furcsák, már ha azt nézzük, hogy egymástól függetlenül tudják mozgatni a szemeiket, és aki akár filmen is látott már kaméleon vadászni, annak azt se kell magyarázni, hogy a vadászati technikájuk miért érdekes. Aki esetleg nem tudja miről van szó, itt megnézhet egy videót róla. A Tanzániában élő Usambara óriás háromszarvú kaméleon (Chameleo/Trioceros deremensis) a szokásos kaméleonfurcsaságok mellette három szarvval is rendelkezik, ami igen sajátságos megjelenést kölcsönöz neki.

Ez a teremtmény kígyónak néz ki, de ez ne tévesszen meg senkit: nem minden kígyó, ami annak látszik!Ő egy lábatlan gyík, egészen pontosan egy törékeny gyík (Anguis fragilis), hazánkban is előfordul. Akár 40 cm-re is megnőhet, és a kertekben még azok számára is szívesen látott vendég lehet, akik irtóznak a kígyóktól, ugyanis csigákkal, meztelencsigákkal és egyéb kártevőkkel táplálkoznak.



Ez a cseppet sem bizalomgerjesztő kinézetű gekkó cseppet sem bizalomgerjesztő névvel is rendelkezik: sátáni levélfarkú gekkónak (Uroplatus phanatiscus) hívják. A név szerintem magáért beszél, már csak ha a szemébe nézünk is: mint egy ördögi módon megelevenedett kiszáradt falevél. Gondolom senki nem csodálkozik rajta, hogy Madagaszkáron őshonos - így már szinte ki sem lóg a sorból.


A gila (Heloderma suspectum) Észak-Amerika legnagyobb testű gyíkja, akár fél méteresre is megnőhet. Az angol neve is meglehetősen találó: gila monster-nek nevezik, ami nem csak a testfelépítésére utal, hanem arra is, hogy a kevés mérgező gyíkfajok egyike. Mint a többi gyíkfaj, ő is inkább a meleg helyeket részesíti előnyben, így főleg az Egyesült Államok déli részén, és MExikóban találkozhatunk vele.






Források: 
Wikipédia
Flyingsnake.org
Teknősinfó
Reptarium
ARKive

Nincsenek megjegyzések: